MEP

MEP - ISKOLAI IRÁNYELVEK ÉS HÁZIRENDEK

Az irányelv publikus és elkötelezett egy tevékenység mellett, a szervezetek így felelősséget vállalhatnak és felelősségre vonhatóak a tetteikért. 

 

Az alább részletezett megfélemlítés elleni irányelvek egyfajta hálóként fogják össze a megfélemlítés elleni stratégiákat, eljárásokat és gyakorlatokat.

 

A cyber (kiber) megfélemlítés egy meglehetősen új jelenség, így valószínűleg nem szerepel a jelenlegi irányelvei között, ezért érdemes átgondolnia szervezete hozzáállását a témához, és megjelenítenie azt, a felülvizsgált, módosított irányelveknél.

 

Javasolt az alábbi gyakorlatok felülvizsgálata:

  • A megfélemlítési vádak monitorozása és jelentése.

  • A szülők és a rendőrség értesítése szükség esetén.

  • Hosszú és rövidtávú segítség a megfélemlítetteknek.

  • A megfélemlítési magatartást mutatók kezelése.

 

Cél

A program célja – az érintett iskolai közösségekben - egy olyan tanulási környezet létrehozása, ahol a diákok védve vannak a megfélemlítéstől, és így biztonságban érezhetik magukat, ami segíti őket tanulmányi sikereik elérésében, továbbá a felelős individummá fejlődésben. 

Az alábbi irányelvek, - a szülők, az iskolai tantestület és a törvényes képviselő, szülő, gyám támogatásával – a diákokra, illetve az iskola területén, vagy általa szervezett eseményeken mindenkire vonatkoznak, és az érintettek komoly elkötelezettségét igénylik:

  • Nem fogok megfélemlíteni másokat.

  • Ha úgy gondolom, valaki meg van félemlítve, megpróbálok segíteni neki. 

  • Segítem a kívülálló diákok beilleszkedését. 

  • Ha valakit megfélemlítenek, az esetet elmondom egy felnőttnek az iskolában és otthon is. 

 

Hatókör és kiterjedés (scope)

Az irányelvek védik a diákokat a: 

  • faj, vallás, nem, származás, bőrszín, felmenő, kor, kapcsolati státusz, fizikai/mentális fogyatékosság, szexuális orientáció, identitás, alapú megfélemlítéstől és zaklatástól.

  • valós/vélt, fentiekkel kapcsolatos  asszociációktól.

  • A program elismeri a fogyatékossággal, leszbikussággal, homoszexualitással, biszexualitással élő vagy annak vélt személyek sebezhetőségét.

A megfélemlítés tiltott:

  • minden iskola által támogatott és ellenőrzött programon, megmozduláson

  • az iskola által birtokolt területeken, programokon, aktivitásokon

  • az iskolaidőn, illetve általa birtokolt területen kívül,ahol olyan fenyegetés történik, aminek a lehetséges véghezvitele az iskola fentebb említett hatásköreibe esik. 

  • olyan iskolai területen kívüli helyen, ami komolyan megzavarja bármelyik diák oktatását.

 

Definíciók

A megfélemlítés (angolul bullying) olyan ismétlődő és intenzív, bántalmazó, kárt vagy sérülést okozó viselkedési folyamat, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti „erőegyensúlyt” igyekszik felborítani vagy megszüntetni, illetve a megváltozott erőpozíciót megvédeni és fenntartani. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet szóbeli, fizikai inzultust és/vagy közösségi befolyást. A megfélemlítés „áldozatát” célszemélynek nevezzük.

 

A megfélemlítésnek számtalan formája létezik, akár több is része lehet: zaklatás, fenyegetés, lopás, nyilvános megszégyenítés, tulajdonrongálás, vagy megtorlás, a megfélemlítéssel való hamis vádolás. Ez a lista azonban nem meríti ki a megfélemlítés minden lehetséges fajtáját, inkább egyfajta illusztrációként szolgál. 

 

A bosszú, olyan fenyegetés, megtorlás vagy zaklatás, amely azon diák felé irányul, aki elmondja a megfélemlítést, vagy információt ad ki róla a vizsgálat során.

 

A kortárs konfliktus, olyan egyet nem értés, egymással szembeni azonnali interakció, ami szituatív, és fejlődéslélektanilag megfelelő (normális). Ha az iskola személyzete tudomást szerez a kortárs konfliktusról, meg kell mutatnia a diákoknak, hogyan szerezzenek új szociális készségeket, tanulják meg a személyes határokat, oldják meg békésen a konfliktusokat és, hogy a megfelelő szociális interakciókat modellezzék.

 

A cyber (kiber) megfélemlítés (angolul cyber bullying) az, amikor a szóbeli és/vagy a közösségi megfélemlítést (szándékosan nagy nyilvánosság előtti bántalmazást, megalázást) elektronikus eszközök és technológiák használatával valósítják meg. Ilyen eszközök és kommunikációs csatornák lehetnek: email, sms, chat, mobil alkalmazások, blogok, közösségi oldalon történő posztolás. Ekkor a személyiségfejlődésre káros hatást gyakorló webhelyre olyan tartalmakat töltenek fel, posztolnak, melyek pletykát, megszégyenítő / megalázó képeket, videókat vagy álprofilokat tartalmaznak. 

 

A cyber megfélemlítés legtöbbször fokozza a szóbeli, a fizikai vagy a közösségi megfélemlítés hatását, és feszültséggel teli iskolai környezetet hoz létre.

 

A megfélemlítésbe való beavatkozás

A tantestület tagjai, az intézmény alkalmazottai, biztonsági őrök, ha szemtanúivá válnak egy megfélemlítési, erőszakos esetnek vagy megbízható információval rendelkeznek arról, hogy egy bizonyos személyt megfélemlítenek, meg kell tenniük az alábbiakat:

  • azonnal közbelépnek a helyzetnek megfelelő módon és biztosítják az esetnél jelenlévő személyek biztonságát.

  • jelentik a megfélemlítési, bosszúállási esetet maximálisan 24 órán belül a védnöknek .

  • teljes mértékben együttműködnek az esettel kapcsolatos vizsgálat során. 

 

A diákok, a szülők és a gyámok felelősségei

  • Egy olyan diáknak, aki megfélemlítés szemtanújává válik nem szabad részt vennie, vagy szemlélnie az esetet, hanem értesítenie kell egy felnőttet az iskolában, vagy otthon, amilyen hamar csak lehetséges. A szülőknek és a gyámoknak, akik megfélemlítés szemtanújává válnak, vagy értesítik arról őket, informálniuk kell a védnököt, késlekedés nélkül. 

  • A jelentés megtehető személyesen bármilyen iskolai alkalmazottnál, illetve a védnöknél. Anonim jelentések csak a védnöknél vagy az ABIS-on keresztül tehetők. Fegyelmi eljárás nem indulhat egyetlen anonim jelentés alapján. 

 

Vizsgálat

  • Az igazgatónak választania kell egy vizsgálati eljárásban jártas személyt az iskola tantestületéből, aki később véghez viheti a vizsgálatokat. 

  • A megfélemlítési eset vizsgálata meg kell kezdődjön a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül és tíz munkanap alatt be is kell fejeződnie, kivéve, ha az igazgató bead egy 5 munkanapos meghosszabbítást a körülményekre való tekintettel. Ha hosszabbítás történik, az igazgató/megbízott ezt dokumentálja a vizsgálati jelentésben, és informálja az érintett feleket róla. 

 

A vizsgálat során azonosítani kell:

  • Az elkövetőt, a célszemélyt, a szemtanúkat és azokat a felnőtteket, akik megbízható információval rendelkeznek az esetről.

  • Létre kell hozni egy privát interjút a megvádolt elkövetővel, illetve a célszeméllyel, azonban külön-külön és sohasem egy közös (vagy közösségi) térben. Ez vonatkozik a diák és a felnőtt szemtanúkra is.

  • Annak meghatározása, hogy milyen gyakran történt meg az adott viselkedés, volt-e előzetes eset vagy esetek, és érintették-e az események a célszemély tanulási mutatóit.

  • Amennyiben a védnök úgy értékeli, hogy hatékony lenne egy mediációs eljárás lefolytatása, saját hatáskörében dönthet annak megkezdéséről.

  • Az esetekkel kapcsolatos, individuális és iskolai közösséget érintő hatásainak összegzése, továbbá a tantestület segítségével egy megfélemlítés elleni  terv létrehozása, majd gyakorlatba ültetése, ami a biztonság érzetét adja meg – újra - a célszemélynek, illetve a többi diáknak, akiket megfélemlítenek.

  • A részletek összegzett és átfogó dokumentációja.  

  • Ha a vizsgálat befejeződik a védnöknek biztosítania kell, hogy a vizsgálati jelentés csatolva legyen az eseti jelentéshez az ABIS-ban.

.

Értesítés

Ha megfélemlítési incidens történik, a védnök, a vizsgálat kezdetének napján értesítheti az érintettek szüleit/gyámjait, telefonon, személyes konferencián és/vagy írásban, továbbá dokumentálnia kell ezeket az értesítéseket az eseti jelentésben, az ABIS-ban. Ha a vizsgálat bizonyos következmények érvényesítésével végződik, akkor az igazgatónak/megbízottnak tudatnia kell, - az elkövető szülein kívül - az összes szülővel/gyámmal, hogy a házirend alapján cselekedtek, viszont a következményeket nem részletezheti.

 

Amikor a védnök közli a megfélemlítési esetet a célszemély szüleivel/gyámjával, figyelembe kell vennie, hogy a diák kérheti hogy bizonyos információkat bizalmasan kezeljenek. Például, ha egy diákról kiderül, hogy homoszexuális és ezért megfélemlítik, a védnöknek nem szabad megosztania a gyermek szexuális beállítottságát a szüleivel/gyámjával, ha erre az érintett nem ad engedélyt, kivéve, ha legitim, egész iskolát érintő jelentősége van. 

 

Azokban az esetekben, amelyekben a célszemély, vagy a megfélemlítő fogyatékkal élő, a védnöknek meg kell felelnie minden esetben a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos törvénynek.

 

Következmények hatályba léptetése

A legtöbb kortárs konfliktus azonnal orvosolható és nem szükséges a riportálásuk, vagy az ABIS-ba importálásuk. Azonban, ha a konfliktus folyamatos és megegyezik a megfélemlítés definíciójával, a vizsgálati procedúrák irányelvei követendőek.

 

Az iskoláknak eseti szinten (nem általánosan) kell foglalkoznia a megfélemlítési esetekkel, figyelembe véve a viselkedés természetét, a diák korát és a múltbeli problémás viselkedéseket, tanulási teljesítményeket. A megfelelő lépéseket és következményeket a házirend kell tartalmazza. Az iskoláknak el kell kerülniük a büntető diszciplinákat (pl. áthelyezés), ha bármilyen más metódus, következmény hatásosan alkalmazható. 

 

Ha egy vizsgálat során az derül ki, hogy megfélemlítési eset történt, az igazgatónak (vagy az általa kijelölt személynek) semleges formában részleteznie kell a következményeket, és azonnal, konzekvensen hatályba helyeznie azokat. A védnöknek kommunikálnia és együtt kell dolgoznia az összes féllel egészen addig, amíg a szituáció meg nem oldódik. A megoldás néhány kulcsindikátora lehet:

  • Az elkövető nem mutat megfélemlítési magatartást és az elvárt módon kerül interakcióba a célszeméllyel.

  • A célszemély biztonságban érzi magát és az elvárt módon kerül interakcióba az elkövetővel.

  • A tantestület az elkövetőben és/vagy a célszemélyben a pozitív magatartásformák és a szociális, emocionális kompetenciák fejlődését, növekedését érzékeli.

  • A tantestület pozitívabb hozzáállásra figyel fel azokon a területeken, ahol a megfélemlítési esetek száma magas volt. 

 

Amit nem szabad tenni

Ha a megelőző konfliktuskezelési módszerek nem működnek, és a megfélemlítési folyamat elkezdődött, akkor tiltott a:

  • Bocsánatkérés erőltetése, az elkövetőtől a célszemély felé, béke körök használata, áldozat/elkövető konferenciák, vagy bármilyen olyan formája a mediációnak, ami az elkövetőt és a célszemélyt egymással személyes kontaktusba hozza, a megoldás érdekében. A megfélemlítőkből gyakran hiányzik az empátia, ezért az általuk mutatott megbánás nem feltétlenül őszinte. A resztoratív helyreállító megközelítések hasznosak lehetnek, de csak akkor, ha használatuk az olyan intervenciók után történik, amik már visszaállították az erőegyensúlyt az elkövető és a célszemély között. 

  • megfélemlítés semmibevétele, tipikus diák viselkedésnek címkézése, vagy komolyságának el nem ismerése. 

 

Tanácsok

A megfélemlítőt célzó intervencióknak nem az érzelmek megváltoztatására kell fókuszálniuk, hanem a gondolkodásmód megváltoztatására. Ha van rá lehetőség, a védnöknek be kell utalnia a megfélemlítő diákokat pozitív, viselkedésfejlesztő, kiscsoportos intervenciókra (düh, trauma kezelés, szociális készségfejlesztés) az iskolában, hogy erősítse az elvárt viselkedést, amit megsértettek és növelje a szociális, emocionális kompetenciájukat.

A célszemélyeknek szükségük van a megfélemlítőktől való védelemre, de segítség és támogatás is kellhet nekik a saját viselkedésük megváltoztatásához. A védnöknek érdemes megkérnie egy mentális egészséggel foglalkozó szakembert, hogy ajánljon az érintett diákoknak személyenkénti, vagy csoportos terápiát, ahol őszintén megoszthatják a megfélemlítéssel kapcsolatos érzelmeiket, tapasztalataikat, és/vagy szociális készségfejlesztő tréningen vehetnek részt, ahol gyakorolhatják önérvényesítési mechanizmusokat.  

 

Fellebbezés

Az eset kimenetelével kapcsolatban bármelyik fél fellebbezést nyújthat be az iskola igazgatójánál, az eset lezárását követő 5 munkanapon belül.

 

Az iskola tantestületére vonatkozó következmények

Amikor kiderül, hogy egy tantestületi tag, tudatában volt egy megfélemlítésnek, azonban azt nem jelentette, akkor megsértette az irányelveket. A védnök ezt jelzi az igazgatónak. 

A honlap és az oldalak tartalma felhasználható a forrás "megfelemlites.hu" megjelelölésével.

© 2013 - 2021 Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány