MEP

Megfélemlítés eseti kezelésének mérföldkövei:

  1. Észrevétel

  2. Identifikáció és dokumentáció

  3. Megállítás

  4. Monitoring

  5. Hatáskezelés

TIPPEK INTÉZMÉNYVEZETŐKNEK

A MEGFÉLEMLÍTÉS SOHA NEM ELFOGADHATÓ VAGY MEGINDOKOLHATÓ!

Egy megfélemlítés mentes környezet létrehozásához nélkülözhetetlen a megelőző és a reaktív stratégiák egyidejű adaptációja, a létező összes szervezeti szinten.

 

Az intézmény kultúrájának egyértelműsítenie kell, hogy a „megfélemlítés soha nem elfogadható”.

 

A mindennapi gyakorlatban, irányelvekben és házirendben tükröződnie kell az üzenetnek, hogy a „megfélemlítés sohasem elfogadható”.

 

A reakció rendkívül fontos, amikor megfélemlítéses helyzetekkel kapcsolatba kerülő fiatalok vannak a célpontban. A reakcióknak konzisztensnek kell lenniük, függetlenül a célszemélytől vagy iskolától.

 

Tanítani kell a diákokat arra, hogyan kommunikáljanak és hogyan találjanak nem megfélemlítő megoldásokat a konfliktusok kezelésére.  Fontos a kapcsolatainkban olyan átfogó értékek adaptációja, mint például „a megfélemlítés soha nem elfogadható”.

 

Egy pedagógusnak mindig tudatában kell lennie, hogy a diákok számára viselkedésük mintaként szolgál.  Az uralkodó, túlzóan kritikus és előítéletes viselkedés a pedagógusok részéről sem elfogadható.  

 

Az olyan aktivitások biztosítása, mint a szerepjáték, művészet, dráma vagy az irodalom tematikus használata megerősítik, hogy a megfélemlítés rossz, továbbá támogatást nyújthatnak azoknak, akik megfélemlítés célpontjává vagy szemtanújává váltak. A poszterek további megerősítést nyújtanak.

 

Osztályfőnöki órákba beágyazott tematikus beszélgetések a megfélemlítésről segítik annak megelőzését, felismerését és hatásos megszüntetését.  

Megfélemlítés és kultúra

Egy olyan kultúra, amely értékeli a tiszteletet, a különbözőséget, az eltérő nézőpontokat, illetve bátorítja a pozitív relációk kiépítését, elősegíti a megfélemlítés megelőzését. Az intézményeknek egyértelműen kommunikálniuk kell, hogy a megfélemlítés soha nem elfogadható, és azt megfelelően feltüntetni az irányelvekben és a házirendben.  A diákokat, tanárokat és szülőket értesíteni kell a vállalt szerepükről a megfélemlítés megszüntetése kapcsán.

 

Megfélemlítésellenes irányelvek és házirendek

A megfélemlítésellenes irányelvek és házirendek indíthatják be az említett kultúra formálódását. A Megfélemlítés Elleni Program (MEP) segítőhálóként szolgál, összefogva minden stratégiát, procedúrát és gyakorlatot, ami kapcsolatban áll a megfélemlítésellenes munkával. Az iskolavezető felelőssége, hogy megfelelő megelőző és reaktív programot, stratégiát vezessen be a megfélemlítés ellen. Ösztönözzük az iskolák vezetőségét, a megfélemlítés elleni irányelvek és házirend létrehozására, elfogadására, melyre példák találhatók a www.megfelemlites.hu weboldalon.

 

Együttműködés

Közös felelősségünk a megfélemlítés megszüntetése az iskolákban és a közösségekben.  A MEP segítségével, megfelelő közös megoldásokat találhat az intézmény a saját környezeti sajátosságukat figyelembe véve.  Ahol szükséges, ott a közösség tagjainak is részt kell vegyenek a program kialakításában, mielőtt egy megfélemlítésellenes stratégia vagy terv életbe lépne.

 

Pozitív kapcsolatok kiépítése

Olyan pozitív kapcsolatok kiépítése, amelyeknek az alapja a másság elfogadása és a tisztelet, nélkülözhetetlen a megfélemlítés megelőzéséhez. A fiatalok tanítása arra, hogyan kommunikáljanak és szocializálódjanak megfelelően és hogyan találjanak nem megfélemlítő megoldásokat a konfliktusok kezelésére egy megfélemlítés mentes környezetet hozhat létre.

 

Megfélemlítés a gyakorlatban

Rendkívül fontos, hogy a megfélemlítésellenesség ethosza be legyen ágyazódva a mindennapi gyakorlatba. A megfélemlítés soha nem elfogadható, mint üzenet mindig aktuális kell legyen, és folyamatosan jelen kell lennie mindenben, amit tesz. Ez többféle módon érthető el.

 

A bevezetés során a résztvevőket meg kell ismertetni a szervezeti irányelvekkel és házirenddel. Vonják be őket az irányelvek véglegesítésébe. Alakítsuk az irányelvek feletti aktív felelősséget.  Az értekezleteken a megfélemlítés napirenden tartása nélkülözhetetlen, de akár egy folyamatosan működő munkacsoport is létrehozható, ahol megvitatható, hogy az irányelvek mennyire sikeresek a napi gyakorlatban.

 

Tréning és szupport

Egységes kommunikáció, tréning és szupport biztosításával elérhető, hogy mindenki megértse a szerepét és a kötelességeit a megfélemlítésellenes környezet kialakításában és a megfélemlítés helyzetek hatásos megszüntetésében.

 

Monitoring

A kérdőívek alkalmas eszközök arra, hogy feltárják a probléma alaphelyzetét, teljességét és valódi természetét. Így biztosítható, hogy a problémás területekre koncentrálódnak az adaptált gyakorlatok/megoldások. A felmérések elemzésének megosztása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyakorlatokat mindenki a naprakészen tudja alkalmazni.

 

Környezeti faktorok

Bizonyos területek, mint az öltözők, folyosók, ebédlők vagy egyes útvonalak a megfélemlítés melegágyai és ezeknek a megnövelt felügyelete csökkenti a megfélemlítés esélyét. 

 

Irányelvek-Házirendek

Az életkorhoz alakított irányelvek és házirendek megalkotása véghez vihető gyermekek illetve fiatalok (diák nagykövetek) együttműködésével “Tisztelni fogjuk egymást és a különbségeinket.”, “Ha látjuk, hogy valakit megfélemlítenek, szólunk egy felnőttnek és megpróbálunk segíteni.”

 

Kortárs mediáció

Ez a megközelítés bevonja a gyermekeket és a fiatalokat a megfélemlítéssel kapcsolatos megelőző aktivitásokba. Bizonyos tanulók kiképezendők, hogy útmutatást nyújtsanak és mediálják a többi gyereket és fiatalt.. Ez egy olyan segítőkész környezetet generál, amiben az erőegyensúly nem billen meg.

 

Megfélemlítés doboz

A gyerekek és a fiatalok ebbe a valós és/vagy virtuális dobozba helyezhetik bele az aggodalmaikat, tapasztalataikat, vagy javaslataikat a megfélemlítés helyzetekkel kapcsolatban. Ez a módszer anonimitást biztosít, és ha a szemlélők aggódnak egy diákért, átadhatják az információt szólhatnak “árulkodás” percepciója nélkül. A módszer egyik hátránya azonban annak eldöntése, hogy az aktuális üzenet őszinte-e.

 

Természetes következmények

Nem csak a környezeten, az irányelveken és a kilátásba helyezett következményeken múlik a megfélemlítés kezelésének sikeressége. Ez egy rendkívül személyes érintkezés és ennek mindig tudatában kell lennie.  A diákok csak akkor értik meg és fogadják el, hogy a megfélemlítés elfogadhatatlan, ha annak követkzeményei logikusak és érthetőek számukra.  Ezeket a következményeket az iskola házirendjének kell diktálnia.

 

Az irányelvek és házirendek implementációja

A megfélemlítésellenes irányelvek és házirendek kialakítását követően azok implementációja a következő lépés. Az alábbi fázisok segítik biztosítani, az irányelvek beágyazódását a mindennapi gyakorlatba.

 

Implementáció

Minden megfélemlítésellenes házirend csak annyira hatékony, amennyire az alkalmazása az. A házirendek magukba foglalják a szervezet megfélemlítésellenes küldetését és értékrendjét.   Mindenkinek, akit az irányelvek és házirendek érintenek tisztában kell lennie azzal, mit várnak el tőle és mik a különböző változások a procedúrákban illetve a gyakorlatban.  A módosult irányelvek és házirendek kommunikációja a diákok, szülők és pedagógusok felé fokozza a beágyazódást és a téma komolyságát.

 

A bevezetés módja és a gyakorlat, továbbá az irányelvek erősségeinek és gyengeségeinek megvitatása ekkorra már befejeződött a konzultációkon.

 

Érdemes számos kérdést feltenni a gyakorlatokkal kapcsolatban az irányelv felülvizsgálati aktivitásnál. Fontos, hogy ezek a visszajelzések és észrevételek a programot koordináló személy/szervezet tudomására jussanak.

 

Procedúrák

A szervezeteknek vagy az irányelveken és házirenden belül útmutatókban közölniük kell a procedúrákat, amiknek a követését elvárják, ha megfélemlítési eset vagy viselkedés áll fenn. Ez kiszámíthatóságot garantál a diákokna, a pedagógusoknak, a szülőknek. Konzisztenciát biztosít az egyes esetek megoldásánál és biztosítja, hogy mindenki megfelelő módon legyen kezelve.

 

Diákok

A szervezeti hozzáállást közvetíteni kell a diákok felé. Ez átvihető a gyakorlatba előadásokon, vagy összejöveteleken, ahol a megfélemlítés megvitatható és a megfélemlítés soha nem elfogadható ethosza erősíthető. A bejelentés „szolok” procedúrája megjeleníthető az épület közelében elhelyezendő posztereken.

 

Egyéb szolgáltatások

Biztosítania kell a szolgáltatások egyéb ágaiban is, akár oktatási pszichológusoknál, akár szociális gondozóknál, hogy megértsék az irányelveket/házirendeket és az abban foglalt procedúrákat, így pedig felismerhessék azokat a jeleket, viselkedéseket, amik megfélemlítésre utalnak.

 

Monitorozás

A monitorozás segítségével feltárható a procedúrák hatékonysága és a gyakorlati működése. Hasznos a személyzet egy tagjának (védnök) kijelölése arra, hogy leellenőrizze a monitorozás és az értékelés folyamatát, továbbá, hogy a bizonyítékokat összegyűjtse. A monitorozás különböző módokon kivitelezhető: a megfélemlítési esetek és helyzetek lejegyzése az ABIS-ban, munkacsoportok létrehozása, ahol az irányelvek gyakorlatba ültetésével kapcsolatos tapasztalatok megbeszélhetők.

 

  • Start – Állapot felmérése kérdőívek alapján.

  • Az irányelvek újraellenőrzése a diákszövetségi üléseken, a szülői vagy a tanári értekezleteken.

  • A fókuszcsoportokban a gyakorlat bevezetéséről szerzett tapasztalatok megosztása és összehasonlítása.

  • Ülések tartása, aminek során fény derülhet a közös témákra, a különböző véleményekre, a megfelelő megoldásokra, stratégiákra és a különféle nehézségekre.

  • Egyszemélyes interjúk folytatása, amelynek a segítségével személyes tapasztalatok gyűjthetőek az éppen aktuális intervenciókról. Ez a módszer hatékony a személyes és kényes információk kinyerésében.

  • A megfélemlítés dobozban hagyott hozzáfűzések és javaslatok átnézése.

 

A monitorozási folyamatnak a sikerességéhez szükség van a személyzet, a szülők, a felügyelők, a gyermekek illetve a fiatalok értesítésére a monitorozási és értékelési metódusokkal, továbbá az információszerzéssel kapcsolatban.

 

Értékelés

Az értékelési eljárás segítségével finomíthatók a gyakorlatok és biztosítható a sikerük. A monitorozás során szerzett információk ebben a fázisban felhasználhatók az irányelvek vizsgálatára. Ha bizonyos kérdések előtérbe kerülnek specifikus gyakorlatokkal, procedúrákkal kapcsolatban, érdemes azokat ellenőrizni, hogy a megfelelő módosítások elvégezhetők legyenek. Attól függetlenül, hogy milyen kérdés kerül előtérbe, a monitorozás mindig tökéletes lehetőséget nyújt arra, hogy a gyakorlatokat tovább csiszolhassa. Például: az irányelvek és a szervezeti álláspont újraértelmezése a megfélemlítési viselkedéssel kapcsolatban, továbbképzés biztosítása, a procedúrák ismételt megerősítése, nyílt nap tartása, a felmerülő kérdéseknek és válaszoknak.

 

Sikeresség

Ezen a ponton érdemes kihangsúlyozni, hogy a megfélemlítési esetek számának a növekedése nem feltétlenül jelzi a szervezet kudarcát. Épp ellenkezőleg, mivel az irányelvek a mindennapi gyakorlatokba beágyazódnak, a gyerekek nagyobb eséllyel jelentik a megfélemlítési eseteket.

 

Költségvetés

Mindenképpen fontos a költségvetés megfelelő kezelése, ami szintén mutatja mennyire hatékonyak a valóságban a megfélemlítésellenes irányelvek. Érdemes lehet ütemtervet készíteni, ami határidőt szab a szervezetnek a jövőbeni költségtakarékossággal kapcsolatban.

 

Kortárs Mediáció

​Az iskolákban és különböző szervezetekben a konfliktuskezelés egy gyakran alkalmazott módszer a kapcsolatépítésre és a konfliktushelyzetek megoldására. Technikák széles köre létezik a megfélemlítés megelőzésére, és sok közülük a konfliktuskezelés alá sorolható.

 

Mi az és miért jó?

A kortárs mediáció egy olyan folyamat, amiben két gyermek vagy fiatal mediátorként segít az érintetteknek. Átbeszéli velük, hogyan éreznek, azonosítja a problémát, majd biztatja őket a probléma megoldására és a továbblépésre. A mediátorok azonban mindig pártatlanok és nem útmutatás nyújtanak vagy megoldást, hanem csak segítik az érintetteket ezek megtalálásában. A felelősség és a kontroll az érintetteké marad, amit a mediáció önkéntes jellege biztosít.

 

A kortárs mediáció lényege, hogy a gyerekek és a fiatalok képessé váljanak a sérülés és erőszakmentes megfélemlítési esetek kezelésére. A mediáció segít felelősséget vállalni az érzéseikért, viselkedésükért és beleszólást ad nekik az incidensekbe illetve a döntésekbe, amik hatással vannak rájuk. Ez nem egy olyan módszer, aminek a segítségével a megfélemlítés maga megszüntethető, azonban segíti az egyéneket önbecsülésük fel illetve visszaépítésében, továbbá olyan technikákat biztosít, ami képessé teszi őket arra, hogy kezeljék a megfélemlítő magatartást és annak következményeit.

 

Mindezek ellenére, a kortárs mediáció egy direkt (közvetlen) metódus és egy olyan biztonságos környezet létrehozásához járulhat hozzá, ahol a konfliktusok megoldása erőszakmentes módon, kommunikációval illetve odafigyeléssel megy végbe. Ezeken felül, lehetővé teszi a gyerekek illetve a fiatalok számára, hogy megvizsgálják az általuk alakított szerepet és alternatívákat ajánl a szemtanúknak is. 

A honlap és az oldalak tartalma felhasználható a forrás "megfelemlites.hu" megjelelölésével.

© 2013 - 2021 Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány