MEP

A megfélemlítés (bullying) olyan ismétlődő és intenzív, bántalmazó, kárt vagy sérülést okozó viselkedési folyamat, amellyel egy csoport vagy egy személy egy másik csoport vagy személy feletti „erőegyensúlyt” igyekszik felborítani vagy megszüntetni, illetve a megváltozott erőpozíciót megvédeni és fenntartani. Ez a felborult erőegyensúly egyaránt jelenthet szóbeli, fizikai inzultust és/vagy közösségi befolyást.  A megfélemlítés létezik iskolai, munkahelyi, családi-otthoni, közösségi és közéleti körökben. 

 

A megfélemlítés „áldozatát” célszemélynek nevezzük.

 

A megfélemlítés nem azonos az egyszeri verekedéssel, vitatkozással vagy az izolált veszekedéssel. Ami mindezektől megkülönbözteti, az a megfélemlítő intenzív, rendszeres vagy visszatérő jellegű nyomása, állandó jellegű bántalmazó, kárt vagy sérelmet okozó viselkedése.

 

A szóbeli és a közösségi megfélemlítés fokozódhat a cyber technológiák használatával melyet cyber-megfélemlítésnek (cyberbullying) hívunk.  

 

A megfélemlítő gyakran folyamodik a kényszerítés rejtett módszereihez, mint például a lelki manipulációhoz vagy az anonim (névtelen) cyber-megfélemlítéshez. 

 

​A közvetett vagy a közvetlen megfélemlítés megtörténhet fizikai vagy ​szóbeli ​​módon, személyesen ​​vagy közösségi formákban, nyilvánosan vagy rejtve (anonim módon).

 

A megfélemlítés gyakran rejtve történik és külső beavatkozás nélkül nem valószínű, hogy az idő múlásával megszűnik. Ha még meg is szakad a megfélemlítő folyamat, a személyiségben, és a szocializációs képességekben súlyos károk keletkezhetnek.

 

Az állandó megfélemlítés miatt a célszemély feladhatja önbecsülését, alárendelt viszonyba kerülhet.

 

Szoros kapcsolat áll fenn a megfélemlítés és az öngyilkosság között. A megfélemlítés gyakori kiváltó oka lehet az elköltözésnek.

 

A megfélemlítésnek maradandó szerepvállalási hatásai vannak (megfélemlítő, megfélemlített, kívülálló és szemlélő, buzdító, és a problémák kezeléséhez hozzáálló mentalitás), melyeket felnőtt korunkban továbbviszünk otthonunkba, munkahelyünkre valamint a közéletbe.

MI A MEGFÉLEMLÍTÉS

 

Megfélemlítés formái

 

A fizikai megfélemlítés könnyen felismerhető, látható és sokszor hallható.

 

Jellemzői és megnyilvánulási formái: lökdösés, megdobálás, rugdosás, hajhúzás, karmolás, harapás, csípés, szurkálás, tenyérrel vagy ököllel való ütés verés, fojtogatás, gáncsolás, rongálás, vagyon vagy érték károsítás.

 

A szóbeli megfélemítés könnyen felismerhető és hallható,. 

 

A szóbeli megfélemlítés történhet nyíltan vagy rejtve és léteznek verbális és non-verbális formái mint például: csúfolódás, sértegetés, intimidáció (félelemben, rettegésben, kiszolgáltatott helyzetben tartás), megalázás, gúnyolódás, cikizés, némán elhatárolódás, manipuláció, pletykálkodás, valótlanságok, hazugságok terjesztése, szóbeszéd és rossz hír keltése / terjesztése, az illető bámulása, fixírozása és kinevetése, egyes múltbeli negatív események felemlegetése, sértő kézjelek használata, homofób, rasszista, szexista vagy vallási hovatartozásra utaló negatív megjegyzések, utalások, kifejezések használata.



A szóbeli megfélemlítés elektronikus és technikai eszközökkel történő érvényesítését cyber-megfélemlítésnek hívjuk.

 

A közösségi megfélemlítés során a célszemélyt elszigetelődéssel fenyegetik. A megfélemlítő célja általában az, hogy valakinek a közösségi vagy társadalmi tekintélyét és tisztességét rombolja vagy személyére szégyent hozzon.



Ezt számos úton lehet megvalósítani: negatív manipulációval, a közösségi és baráti kapcsolatok kialakításának gátlásával, blokkolásával, tevékenységből, társaságból vagy közösségből történő kirekesztéssel a célszemély baráti körének megfélemlítésével, a célszemély öltözködésének vagy más közösségi térben jelentős vonásainak (pl. etnikai hovatartozásának, vallásának, élethelyzetének, fogyatékosságának) kifogásolásával, pletykálkodással, valótlanságok vagy hazugságok terjesztésével, szóbeszéd és rossz hír keltésével, szégyent okozó képek, videók és rossz hírek terjesztésével.

 

A közösségi megfélemlítés elektronikus és technikai eszközökkel történő érvényesítését cyber-megfélemlítésnek hívjuk.

Megfélemlítő személy jellemzői

A másokat megfélemlítő személyek autoriter természetűek, és erős igényük van mások irányítására, a fölöttük való uralkodásra, dominanciára.

 

Egyéb motiváció lehet az irigység vagy a sértettség.  A megfélemlítő személyek önértékelésének kutatása inkonklúszív és sokszor ellentmondó eredményeket hoz.  Míg némelyek közülük arrogánsok és nárcisztikusak, másoknál ez a viselkedés a szégyen vagy a szorongás leplezését szolgálhatja, vagy pedig önértékelésük javítását: a megfélemlítő ilyenkor mások lealacsonyításából, megalázásából merít erőt.

 

Megfélemlítés pontenciális hosszútávú hatásai közés sorolhatók: depresszió, személyiségzavarok, hirtelen harag, erőszakhoz folyamodás, agresszív viselkedési formáktól való függőség, mások tetteinek tévesen ellenségesként való értelmezése, az énkép megőrzésének nehézsége, kényszeres, merev cselekedetekbe bocsátkozás hajlama, alkohol, cigaretta és drogok használata, alacsony önértékelés és önbizalom, tanulási problémák, iskolából lógás, jegyek romlása, továbbtanulási és karrier problémák.

 

Célszemély (megfélemlített) jellemzői

 

​Megfélemlítés pontenciális hosszútávú hatásai közés sorolhatók: szorongás, magányosság, depresszió, személyiségzavarok, hirtelen harag, erőszakhoz folyamodás, agresszív viselkedési formáktól való függőség, mások tetteinek tévesen ellenségesként való értelmezése, az énkép megőrzésének nehézsége, a kényszeres, merev cselekedetekbe bocsátkozás hajlama, alkohol, cigaretta és drogok használata, alacsony önértékelés és önbizalom, a betegségek iránti nagyobb fogékonyság, étkezési zavarok (elhízás, bulímia, anorexia), barátság- kapcsolatépítési és közösségi problémák, tanulási problémák, iskolából lógás, jegyek romlása, továbbtanulási és karrier problémák.

 

CYBER-MEGFÉLEMLÍTÉS

A kibermegfélemlítés / cyber-megfélemlítés (cyberbullying) az, amikor a szóbeli és/vagy a közösségi megfélemlítést elektronikus eszközök és technológiák használatával valósítják meg. Ilyen eszközök és kommunikációs csatornák lehetnek: email, sms, chat, mobil alkalmazások, blogok, közösségi oldalon történő posztolás. A webhelyekre olyan tartalmakat töltenek fel, posztolnak, melyek pletykát, megszégyenítő / megalázó képeket, videókat vagy álprofilokat tartalmaznak, melyek személyiségfejlődésre káros hatással lehetnek a célszemélyre.

 

A cyber-megfélemlítés legtöbbször fokozza a szóbeli, a fizikai vagy a közösségi megfélemlítés hatását, és feszültséggel teli iskolai környezetet hoz létre.  Szoros kapcsolat áll a cyber-megfélemlítés és az iskolai megfélemlítés között.

 

A cyber-megfélemlítéshez tartozik az internetes zaklatás, a telefonos zaklatás és egyéb, a jogszabály által meghatározott bűncselekmények, függetlenül attól, hogy azok az interneten, vonalas, avagy mobil telefonon történtek.

 

Továbbá a cyber-megfélemlítéshez tartoznak olyan cselekedetek is, melyek bár nem jogszabály ellenesek, mindazonáltal a célszemély tekintélyét, önbizalmát, erőpozícióját és/vagy társadalmi státuszát szándékoznak rombolni, károsítani.

Miben más a cyber-megfélemlítés

Azok a gyerekek, akiket cyber úton megfélemlítenek, nehezebben tudják túltenni magukat a következményeken.  A cyber-megfélemlítés a hét bármelyik napján, a nap 24 órájában bármikor megtörténhet! A célszemélyt elérheti az iskolában vagy akár éjszaka otthonában, megfosztva őt nyugalmától és biztonságos zónájától.

 

A megfélemlítők gyorsan, széleskörű közönség elérésével, személyesen, vagy rejtett, anonim módon posztolhatják, küldhetik vagy terjeszthetik a tartalmat. A tartalom terjesztése, posztolása után annak teljes eltávolítása, sok esetben szinte reménytelen feladat.  A cyber-megfélemlítés elindítójának feltárása, azonosítása nehéz, de nem lehetetlen.

 

A honlap és az oldalak tartalma felhasználható a forrás "megfelemlites.hu" megjelelölésével.

© 2013 - 2021 Felelős Társadalomért Közhasznú Alapítvány