
Procedurális útmutató:
• Mikor és kit informáljak?
• Milyen metódus segítségével avatkozhatok közbe?
• Mit jegyzeteljek le és hova?
• Mit tegyek, ha bizonytalan vagyok?
TIPPEK TANÁROKNAK
MEGELŐZÉS
Tanítani kell a diákokat arra, hogyan kommunikáljanak és hogyan találjanak nem megfélemlítő megoldásokat a konfliktusok kezelésére. Fontos a kapcsolatainkban olyan átfogó értékek adaptációja, mint például „a megfélemlítés soha nem elfogadható”.
A példamutatás és az egészséges önbecsülés fontos eszközök a pedagógusok kezében. A pedagógusok és a diákok közti kapcsolatban ezeknek az értékeknek jelen kell lenniük. Egy pedagógusnak mindig tudatában kell lennie, hogy a diákok számára viselkedésük mintaként szolgál. Az uralkodó, túlzóan kritikus és előítéletes viselkedés a pedagógusok részéről sem elfogadható. A tiszteletreméltő és határozott viselkedés példaértékű a diákok részére.
A megfélemlítés esetén alkalmazandó szabályokat a pedagógusnak a diákok aktív közreműködésével alakítsa ki. Így azt a diákok sajátjukénak tudják tekinteni. A tartalom függ a diákok életkorától ám fontos, hogy fogalmazzunk meg benne általános értékeket is: “Tisztelni kell egymást és a különbségeinket.”, “Ha látjuk, hogy valakit megfélemlítenek, ne adjunk közösséget, segítsünk és szóljunk egy felnőttnek.”
Az olyan elfoglaltságok, mint a szerepjáték, művészet, dráma vagy az irodalom kreatív használata megerősítik, hogy a megfélemlítés rossz, továbbá támogatást nyújthatnak azoknak, akik megfélemlítés célpontjává vagy szemtanújává váltak. A poszterek további megerősítést nyújtanak.
Osztályfőnöki órán a megfélemlítésről való tematikus beszélgetés, segítik a megfélemlítés megelőzését, felismerését és hatásos megszüntetését.
A MEGFÉLEMLÍTÉS SOHASEM ELFOGADHATÓ VAGY MEGINDOKOLHATÓ!
KEZELÉS
Tisztában kell lennie a részletekkel és a lehetőségekkel, amikor egy megfélemlítési incidens történik.
Mi legyen a diákkal, akit megfélemlítenek?
A megfélemlítési eseteket egyesével érdemes elemezni és valőszínű, hogy különböző stratégiákat kell alkalmazni a megszüntetésük érdekében. Bizonyos területek, mint az öltözők, folyosók, ebédlők a megfélemlítés melegágyai és ezeknek a megnövelt felügyelete csökkenti a megfélemlítés esélyét.
Nem csak a környezeten, az irányelveken és a kilátásba helyezett következményeken múlik a megfélemlítés kezelésének sikeressége. Figyelnie kell. Ez egy rendkívül személyes érintkezés és ennek mindig tudatában kell lennie. A diák a lehető legjobb dolgot cselekedte azzal, hogy önhöz fordult. A reakciója rendkívül fontos, amikor megfélemlítéses incidensekkel kapcsolatba kerülő diákok vannak a középpontban. A válaszának konzisztensnek kell lennie a többi segítő válaszával, függetlenül attól, hogy kicsoda az adott diák.
A diákok csak akkor értik meg és fogadják el, hogy a megfélemlítés elfogadhatatlan, ha annak követkzeményei logikusak és érthetőek számukra. Ezeket a következményeket az iskola házirendjének kell diktálnia.
A diákok rengeteg negatív dolgon mennek át mielőtt elmondanák a megfélemlítés tényét valakinek.
A segítség kérése egy rendkívül jelentős és nehéz lépés minden gyermek számára!
Figyeljen – adja meg a diáknak a teljes figyelmét. Lehetséges, hogy rendkívül rossz időpontot választott a gyerek az információ közlésére, de mindenképp áldozzon annyi időt és figyelmet a meghallgatására, amennyi szükséges. Fontos a folyamatos, aktív figyelem.
Válasszon egy biztonságos és kényelmes helyet, ahol nem szakítják a beszélgetést félbe. A diákok gyakran teljesen meg vannak győződve arról, hogy senki sem veszi majd őket komolyan, ha elmondják a panaszaikat. Meg kell mutatnia, hogy bízik benne és komolyan veszi, amit mond.
Kérdezzen, tudja meg mi, mikor és hol történt illetve, hogy ki vett részt benne. A válaszokat jegyezze le és magyarázza meg neki, miért teszi és mi történik majd a jegyzetekkel. Az őszinte figyelem és a hozzáértő kérdések bátorítják a diákot, hogy a lehető legtöbb információt osszák meg az esetről. Hagyja a diákot beszélni, és legyen nyugodt amikor kérdéseit felteszi.
Hallgasson és tudja meg a diák igényeit a helyzet orvoslásával kapcsolatban. Sokan azt fogják felelni, hogy nem szeretnék, hogy bármit is tegyen. Ha úgy érzi, hogy Ön kezelni tudja a szituációt, akkor be fogja ismerni, hogy azt szeretné, hogy a megfélemlítés abbamaradjon. Akkor segíti a helyzet eredményes kezelését, ha figyelembe veszi a diák nézőpontját amikor megtervezi, hogy mit kezdjen a bejelentéssel. A diákot legyen része a folyamatban és tájékoztassa az aktuális eredményekről.
Bátorítsa és mondja el neki, hogy örül, hogy elmondta a megfélemlítés tényét. Ígérje meg, hogy mindent, amit megbeszélnek, azt megteszi és tegye is meg!
Mi legyen a diákkal, aki megfélemlít?
Figyeljen. Áldozzon időt arra, hogy meghallgassa a diákot és derítse ki, miért mutat megfélemlítő magatartást. Legyen nyitott, hogy képet alkothasson az adott személyről és az Őt befolyásoló tényezőkről.
Azonosítsa az előítéletes attitűdöket, amik a viselkedés hátterében lehetnek. A megfélemlítő viselkedés gyakran az előítéletekben, vagyis a különbözőségekben (diverzitás), vélt különbözőségekben gyökerezik.
Ne bélyegezze meg az elkövetőt “megfélemlítőként”. A viselkedést nevezze meg és a következményeket, amit a magatartás magával hoz. Ezáltal egyértelműen azonosítja azt a viselkedés formát aminek meg kell változnia és megnevezheti azt alternatívát, amit helyette látni szeretne.
Kérdezzen, tudja meg mi, mikor és hol történt illetve, hogy ki vett részt benne. A válaszokat jegyezze le és magyarázza meg neki, miért teszi és mi történik majd a jegyzetekkel. Az őszinte figyelem és a hozzáértő kérdések bátorítják a diákot, hogy a lehető legtöbb információt osszák meg az esetről. Hagyja a diákot beszélni, és legyen nyugodt amikor kérdéseit felteszi. Kérdéseit ne támadóan hanem tényszerűen tegye fel.
Legyen felkészült. A diákoknak és a szüleiknek valószínűleg erős reakciójuk lesz a megfélemlítésre. Legyen egyértelmű abban, hogy nem hagyja a helyzetet eskalálódni. Egyértelműsítse, hogy a viselkedés következményeit és megoldást ajánljon. Amennyiben szükséges a feltárt problémákat továbbítsaa megfelelő szakembernek. Soha ne állítsa egymással közvetlenül szembe az érintett feleket, beleértve a szülőket is.